Kormányfői látogatás a gáton, Hétfőn hajnalra várják a tetőzést a fővárosban

Vasárnap már húszezer ember védekezett a gátakon az országban. Medgyessy Péter kormányfõ a belügyminiszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a honvédség vezérkari fõnöke és a katasztrófavédelmi fõigazgató társaságában megtekintette az árvízi védekezést a szentendrei gáton. Vasárnap éjjelre, hétfõn hajnalra várják a fõvárosban a tetõzést. A Duna magyarországi szakaszán ezen a napon 170 kilométer hosszon magasabb volt a vízállás a valaha is mért szintnél.

„Kétezerötszáz emberünk dolgozik jelenleg a gátakon, ide, Szentendrére ma 300 katona érkezett” – mondta a riporterek érdeklõdésére
Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari fõnök a szentendrei laktanyában. Fodor Lajos hozzátette: pillanatnyilag 2410 katona végez munkát országszerte a gátakon, de számuk várhatóan nõni fog. Újságírói kérdésre elmondta: akár tízezer fõt is biztosíthat az árvízi védekezéshez a magyar honvédség, de remélhetõleg ekkora létszámra nem lesz szükség. Munkatársunk kérdésére a vezérezredes kifejtette, példásnak tartja a vízügyi, katasztrófavédelmi és honvédségi erõk együttmûködését, és jó a kapcsolat az egyre nagyobb számban segíteni akaró civilekkel is. „Lelkesen dolgoznak a frissen bevonult sorállományú katonák is” – mondta honlapunk képviselõjének a vezérkari fõnök.A beszélgetés Szentendrén zajlott, egy laktanyában – ide várták ugyanis a kormányfõt, aki déltájban meg is érkezett helikopterrel. 


Medgyessy Péter
miniszterelnök Lamperth Mónika belügyminiszter, Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter,valamint
Bakondi György katasztrófavédelmi fõigazgató és a vezérkari fõnök társaságában megtekintette a gáton folyó munkát és tájékozódott a védelmi munkálatokról. Újságírók és fotósok hada kísérte õket mindenhová. 

Szentendrén ezen a napon megfeszített munka folyt a gátakon. Rengeteg civil is töltötte a tûzõ napon a zsákokba a homokot. (Mint késõbb kiderült, vasárnap az önkéntesek száma már elérte a 13 ezer fõt az országban.) Sok szentendrei lakos egyszerûen csak ellátogatott a gáthoz, nem egy idõs asszonyt láttam, aki frissen sült pogácsát vagy otthon készített szendvicset hozott és kínált a nehéz fizikai munkát végzõ katonáknak, tûzoltóknak, polgári 

védelmiseknek és önkénteseknek. Érdeklõdésünkre Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: nagyon örül annak, hogy ennyi civilt lát a gátakon, akik valószínûleg éppen ezen a vasárnapon szembesültek avval a ténnyel, hogy a védekezés komoly erõket követel. „Fontos, hogy ezek az emberek közremûködnek a védekezésben, a civilek segítsége nélkül nem is gyõznénk” – mondta munkatársunknak a belügyminiszter. Medgyessy Péter miniszterelnök pedig azt mondta az újságíróknak: az embereken nem múlik, õk mindent megtesznek, ami a védekezésben szükséges. „A természet nagyon erõs. Közép-Kelet Európában jelentõs változások zajlanak, ezekre a természet produkálta szélsõségekre az eddiginél jobban oda kell figyelnünk, és fel is kell készülnünk” – mondta a kormányfõ a gáton tett látogatása után. Hozzátette: mindezek a gondok túlmutatnak egy-egy ország határain, ezért nemzetközi szintre kell emelni a megoldást is. 

Mint ismert, Berlinben Gerhard Schröder német kancellár kezdeményezésére „árvízi csúcsot” tartanak, ezen a négy legsúlyosabban érintett ország elsõ számú vezetõi és
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke vesz részt. A magyar kormányfõ a kancellárnál találkozót kezdeményezett, mint mondta, azért, hogy az orszgáhatárokon túlmutató katasztrófákra nemzetközi szinten találjanak megoldást.

Érdeklõdésünkre – milyennek ítéli meg a védekezést - Bakondi György katasztrófavédelmi fõigazgató kijelentette: „Minden erõ, eszköz és pénz rendelkezésre áll a védekezéshez. A kezdeti bizonytalanságok után az önkormányzatok is megtalálták a helyüket a védekezésben” mondta. Kóródi Mária környzetvédelmi és vízügyi miniszter viszont arról beszélt újságíróknak, a
mostani árhullám levonulása után el kell gondolkodni azon, hogy míg a Tisza vonatkozásában létezik a Vásárhelyi terv (ezt a szakmai koncepciót most vitatják meg), addig a Dunával kapcsolatban az elmúlt tíz évben nem volt komolyabb beruházás a gátaknál. A mostani dunai árvíz elleni védekezés naponta 150-200 millió forintba kerül a miniszter asszony elmondása szerint. Kóródi Mária úgy véli, az árvíz elmúltával azon is érdemes gondolkodni, hogy a jelenlegi védekezési rendszer összetett, a rendszer összehangolása a cél. 

***


Az OKF szóvivõjének adatai szerint szombat éjfélig 1750 embert telepítettek ki, vasárnap várhatóan 86 embernek kell elhagynia otthonát vagy üdülõjét. A fõvédvonalak által védett területrõl eddig még senkit sem kellett kitelepíteni. 

A Duna tetõzését a szakemberek vasárnap éjjelre, illetve hétfõn hajnalra várják. Elképzelhetõ, hogy valamivel alacsonyabban tetõzik a folyó a fõvárosban az eddig várt 875 cm-nél. Vasárnap a Duna magyarországi szakaszán 170 kilométeren volt magasabb a vízállás a valaha is mértnél.